A kongresszus megerősíti az őslakosok és az afromexikóiak jogait Mexikóban

A mexikói kongresszus nem sokkal a törvényhozási időszak vége előtt, szeptember végén alkotmánymódosítást fogadott el az őslakosok és az afromexikói lakosság jogainak megerősítése érdekében. Az ország 126 millió lakosának csaknem ötöde e népesség részeként határozza meg magát.

Az őslakosok a jövőben több jogot kapnak Mexikóban
Az őslakosok a jövőben több jogot kapnak Mexikóban

A reform része annak a 20 törvénymódosításból álló csomagnak, amelyet Andrés Manuel López Obrador elnök nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt terjesztett a kongresszus elé. Október 1-jén lép hivatalba megválasztott utódja, a szintén a Morena párthoz tartozó Claudia Sheinbaum Pardo.

Az alkotmány 2. cikkét, amely az őslakos közösségek jogairól és autonómiájáról szól, most fogják módosítani. A módosítás az őslakos közösségeket saját vagyonnal rendelkező jogi személyként ismeri el.

Az afro-mexikói közösségeket az afrikai kontinensről származó népek leszármazottaiként ismerik el, akiket a gyarmati időszakban erőszakkal telepítettek mexikói területre. Jogalanyként is elismerik őket, és joguk van kulturális identitásuk, életmódjuk, szellemi kifejeződéseik és szellemi örökségük védelméhez.

Ezen túlmenően a közösségek szabad, előzetes, tájékozott és kulturálisan megfelelő konzultációhoz való joga az életüket vagy környezetüket érintő jogalkotási és közigazgatási intézkedésekről alkotmányos státuszba kerül. Ez különösen hatással lehet a bányavállalatok engedélyeinek megadására és a megaprojektek megvalósítására. Az emberi jogi aktivisták a múltban többször bírálták, hogy Mexikóban az őslakos közösségeket nem vonták be a nemzetközi egyezményekkel összhangban lévő döntésekbe. Ez vonatkozik a Yucatán-félszigeten áthaladó „Tren Maya” vasútvonal megépítésére is, amelyet az AMLO támogatott.

A reformot a képviselőház és a szenátus egyhangúlag fogadta el. Az ellenzék azonban bírálta is. Amíg a reform nem biztosít finanszírozást, addig „tiszta demagógia” – mondta Asael Hernández Cerón, a Nemzeti Akció Párt (PAN) képviselője. Az ellenzék szerint az őslakos közösségeket továbbra is súlyosan érinti az erőszak.

A kormánypárti Morena képviselői szerint a reform „egy példátlan párbeszéd és konzultációs folyamat eredménye, amelyben több mint 40 ezer ember vett részt”. Ez ellentétben áll a korábbi törvények kidolgozásával, amelyben nem vették figyelembe a nép hangját.

Írta: Sonja Gerth

Forrás: Amerika21